Új Vidéki Otthonfelújítási Program 2025

2025. január 1-től indul újra a 2021-20222-es évben befejezett népszerű otthonfelújítási program. Homlokzati nyílászáró és beltéri ajtó cseréjét is meg lehet valósíztani ebben a pályázatban. Pallasz Enteriőr Kft. a műanyag ablakok és a beltéri ajtók cseréjében tud segítségére lenni, roppant kedvező feltételekkel. Továbbá, redőnyök, párkányok, szúnyoghálók cseréje is a támogatott termékek körében találhatók. 5 000 Fő alatti települések vehetnek részt a programban.

Itt az elején kiemeljük a támogatott termékek körét, ami egyelőre még egy tervezet, de a végeredményhez nagyon közeli állapotokat mutat meg. A cikk végén pedig megmutatjuk azon települések listáját, ahol a pályázat támogatja az ablak és a beltéri ajtó cseréjét.

Új Vidéki Otthonfelújítási Program – Ajtó – ablak – beltéri ajtó

§ A támogatás a következő építési tevékenységekhez igényelhető

1. víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje;
2. fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel;
3. fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is;
4. az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat;
5. a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása;
6. tető cseréje, felújítása, szigetelése;
7. égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése;
8. klímaberendezés beépítése, cseréje;
9. napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje;
10. belső tér felújítása, ideértve

Új Vidéki Otthonfelújítási Program – Társadalmi egyeztetés

a gyermekes családok részére a kistelepüléseken nyújtható otthonfelújítási támogatásról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 30. § tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 31. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 32. § (1) bekezdése tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 32. § (2) bekezdése tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 33. § tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 246. § k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 34. § tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Alapvető rendelkezések
2. § (1) A kistelepüléseken élő családok lakhatási körülményeinek javítása, a vidéki lakásállomány megújulásának ösztönzése és az építőipari ágazat fehérítése érdekében az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásként otthonfelújítási támogatás (a továbbiakban: támogatás), valamint otthonfelújítási kölcsön vehető igénybe.

(2) A támogatás költségvetési fedezetét a központi költségvetés „Lakástámogatások” előirányzata biztosítja.

(3) Az e rendelet szerinti támogatás lakáscélú állami támogatásnak minősül, amelyet a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet] 3. § (3) bekezdése alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

2. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet alkalmazásában
4. akadálymentesítési munka: olyan építési, szerelési, átalakítási tevékenység, amely a lakást mozgáskorlátozott vagy más fogyatékossággal élő személy számára – akár speciális eszközök, illetve műszaki megoldások alkalmazásával – önálló vagy segítséggel történő használatra alkalmassá és biztonságossá teszi;
5. életvitelszerű bentlakás: a támogatással érintett lakásnak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bejelentett, a lakcímet igazoló hatósági igazolványon szereplő lakóhelyként történő életvitelszerű használata;
6. felújítás: a 6. §-ban meghatározott építési tevékenységek;
7. gyermek: az igénylő
8. a) magzata a várandósság betöltött 12. hetét követően,
9. b) vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke, aki a 25. életévét még nem töltötte be, vagy

ha már betöltötte, akkor megváltozott munkaképességű személynek minősül,

1. c) kiskorú rokona, ha a szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja;
2. igénylő: az a
3. a) magyar állampolgár és a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak tekintendő,
4. b) szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorló

nagykorú, cselekvőképes természetes személy, aki a támogatás iránt kérelmet nyújt be;

6. lakás: Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei;
7. megváltozott munkaképességű személy: akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota legfeljebb 50%-os mértékű, vagy a rehabilitációs hatóság jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű, vagy 2008. január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy aki után gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat folyósítanak, vagy aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy egyéb fogyatékossággal élő személynek minősül.

(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) foglaltak szerint kell értelmezni.

3. Az otthonfelújítási támogatás igénybevételének feltételei
4. § (1) A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – az 1. mellékletben szereplő településen lévő lakás vonatkozásában igényelheti.

(2) A támogatást az igénylő – együttes igénylők összesen – egy alkalommal veheti igénybe, amelynek – az 5. § (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – nem akadálya a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet] szerinti támogatás korábbi igénybevétele.

(3) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő – együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő –

2019. a) büntetőjogi felelőssége mellett, a Társadalombiztosítási Azonosító Jele megadásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, hogy a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában – az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosított, vagy a 2. § (1) bekezdés 5. pont a) alpontja szerinti igénylőként Magyarországon valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet számára folytatott keresőtevékenysége alapján e másik állam vagy a nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik, vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és
2020. b) legalább 1 éve – egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítással, amelynek időtartama a jelen pont szerint teljesítendő egyéves jogosultsági időszakba nem számít bele – folyamatosan
2021. ba) a Tbj. 6. §-a szerint biztosítottként szerepel, és erről büntetőjogi felelőssége mellett, a Társadalombiztosítási Azonosító Jele megadásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik,
2022. bb) a 2. § (1) bekezdés 5. pont a) alpontja szerinti igénylő kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja,
2023. bc) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott, és erről büntetőjogi felelőssége mellett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy a 2. § (1) bekezdés 5. pont a) alpontja szerinti igénylő igazolja, hogy külföldi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott olyan tanulmányokat, melyek a külföldi állam joga szerint kiállított olyan oklevélhez vezetnek, amely a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása alapján,
2024. bd) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/E. §-a alapján megállapított gyermekgondozási díjban részesült, és erről büntetőjogi felelőssége mellett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy
2025. be) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja.

(4) A (3) bekezdés a) pontja, valamint b) pont ba), bc) és bd) alpontja szerinti nyilatkozat tartalmazza az igénylő személyi azonosító adatait, valamint a bc) alpont esetében az oktatási intézmény azonosító adatait és a képzésre vonatkozó információkat, ideértve a tanulmányok megkezdésének és várható befejezésének időpontját is.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha

1. a) az igénylő végleges határozat alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy ha megváltozott munkaképességű személynek minősül, vagy
2. b) a 2. § (1) bekezdés 4. pont c) alpontja szerinti esetben az igénylő saját jogú nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki nem minősül a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek.

(6) Ha az egyik házastárs vagy élettárs halála esetén a túlélő másik házastársnál vagy élettársnál a (3) vagy az (5) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a túlélő házastárs vagy élettárs a támogatást egyedülállóként igénybe veheti akkor is, ha az elhunyt házastárs vagy élettárs halála a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül következett be, és a (3)

vagy az (5) bekezdés szerinti feltétel az elhunyt házastárs vagy élettárs tekintetében a halála napján vagy az azt megelőző 3 hónapos időszakon belül bármely időpontban teljesült, és a halál napján az együttes igénylés feltétele fennállt, amelyre nézve a túlélő házastárs vagy élettárs – a 9. § (3) bekezdés 3. pontja szerinti okirat benyújtása helyett – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot tehet.

4. § (1) A támogatásra az igénylő valamennyi, vele azonos lakóhelyen élő gyermeke után együttesen jogosult. Ha a gyermeket a támogatás igénybevétele során a szülők vagy a 2. § (1) bekezdés 4. pont c) alpontja szerinti esetben a többes gyámul rendelt személyek (a továbbiakban együtt: szülő) legalább egyikénél figyelembe vették, akkor egy újabb igénylés során már nem vehető ismételten figyelembe.

 

(2) A támogatás abban az esetben igényelhető, ha

1. a) az igénylő, illetve gyermeke vagy szülője – együttes igénylés esetén az igénylők együtt, illetve gyermekeik vagy szüleik – a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkeznek,
2. b) az igénylő – együttes igénylés esetén mindkét fél –, és a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi gyermeke (ide nem értve a magzatot) a támogatással érintett lakásban lakóhellyel rendelkezik,
3. c) az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét félnek – az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget meghaladó köztartozása, azzal, hogy ha a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) megállapítja, hogy az igénylőnek van a kérelem benyújtása és elbírálása napján is fennálló, a jelen pont szerinti mértéket meghaladó köztartozása, akkor 14 napos határidő tűzésével felhívja az igénylőt arra, hogy köztartozásának a felhívás kézhezvételétől számított 14 napon belül történő megfizetését és annak igazolását követően válhat a támogatásra jogosulttá,
4. d) az igénylő – együttes igénylés esetén mindkét igénylő – vállalja, hogy ő és a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi gyermeke (ide nem értve a magzatot az élveszületéséig) a támogatás folyósításától számított 5 évig a támogatással érintett lakásban életvitelszerűen bent laknak.

(3) Ha a szülők lakóhelye nem azonos, akkor a (2) bekezdés szerinti feltételnek is megfelelő

5. a) azon szülő jogosult legfeljebb az 5. § szerinti teljes támogatási összegre, akinél legalább egy közös gyermek lakóhelye van, ha a másik szülőnél egyetlen közös gyermeknek sincs lakóhelye, vagy
6. b) mindkét szülő az 5. § szerinti támogatási összeg legfeljebb 50%-os mértékére jogosult, amennyiben külön-külön mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével.

(4) A (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni arra a szülőre, akinek lakóhelyén másik, a (3) bekezdés szerintitől eltérő gyermeke is lakóhellyel rendelkezik, és e gyermek másik szülőjének a lakóhelye

1. a) szintén velük azonos, vagy
2. b) eltérő, de nála egyetlen közös gyermeküknek sincsen lakóhelye.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szülők egyike legfeljebb az 5. § szerinti teljes támogatási összeget igényelheti, ha a másik szülő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről.

(6) Több lakásból álló közös tulajdonban lévő ingatlan esetén a (2) bekezdés a) pontjában előírt feltételt teljesültnek kell tekinteni, ha az igénylő által benyújtott használati megállapodás, a tulajdonostársak határozata vagy bírósági ítélet alapján a (2) bekezdés a) pontja szerinti személyeknek együttesen kizárólagos használati joga áll fenn a támogatással érintett lakásra vagy annak alapterülete legalább 50%-ára vonatkozóan.

(7) A (2) bekezdés d) pontjában előírt feltételt nem kell alkalmazni, ha

1. a) az igénylő és a gyermek az igénylő foglalkoztatásra irányuló jogviszonya jellegéből következően – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt,
2. b) a támogatott személyt vagy a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett bármely gyermeket egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
3. d) a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
4. e) a támogatott személy közeli hozzátartozója ápolása miatt ideiglenesen nem a felújítással érintett lakásban lakik,
5. f) a támogatott személy vagy a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett bármely gyermek elhunyt,
6. g) a nagykorú gyermek, akire tekintettel a támogatást igényelték, elköltözik, vagy
7. h) a kiskorú gyermek, akire tekintettel a támogatást igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik.

(8) Korábban már az e rendelet szerinti támogatással érintett lakásra újabb támogatás nem igényelhető, kivéve, ha a korábbi igénylő az igénylése időpontjában meglévő tulajdoni hányadát teljes mértékben elidegenítette; ebben az esetben a korábban már támogatással érintett lakásra újabb igénylő által – figyelemmel a 3. § (2) bekezdésére is – ismételten igényelhető a támogatás, ha az újabb igénylő a korábbi igénylőnek nem közeli hozzátartozója.

4. A támogatás mértéke, támogatható építési tevékenységek
5. § (1) A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint.

(2) Amennyiben az igénylő korábban az 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet szerinti támogatást igénybe vette, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően legfeljebb az e rendelet szerinti támogatás 3 000 000 forintos maximális összege és a korábban ténylegesen igénybevett támogatási összeg különbözetére lehet jogosult.

6. § A támogatás a következő építési tevékenységekhez igényelhető:
7. víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje;
8. fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel;
9. fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is;
10. az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat;
11. a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása;
12. tető cseréje, felújítása, szigetelése;
13. égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése;
14. klímaberendezés beépítése, cseréje;
15. napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje;
16. belső tér felújítása, ideértve

 

1. a) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat készítését, cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
2. b) a galériaépítést,
3. c) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
4. d) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
5. e) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
6. f) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
7. g) a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét;
8. a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása;
9. kerítés építése, felújítása;
10. gépjárműtároló építése, felújítása vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása;
11. terasz, loggia, erkély, előtető építése, felújítása;
12. térburkolat, illetve külső lépcső készítése, cseréje;
13. télikert kialakítása;
14. akadálymentesítési munka;
15. alapozási szerkezet megerősítése;
16. beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje;
17. használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is;
18. szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje; valamint
19. szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje.

 

7. § (1) Az építési tevékenységek teljesítését igazoló számlaként
8. a) az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők egyike – saját nevére szóló,
9. b) az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, és
10. c) a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított

olyan számla fogadható el, amelyről a vállalkozó a 9. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelően nyilatkozott, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet 1. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti.

(2) A támogatás az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vonatkozásában nem vehető igénybe.

(3) A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet.

(4) A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy gazdálkodó szervezet esetében az igénylő vagy az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa annak nem tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője. Együttes igénylés esetén e bekezdés rendelkezéseit mindkét igénylőnek teljesíteni kell.

(5) Nem fogadható el az olyan számla, amelyet az igénylő a felújítással érintett lakás vonatkozásában a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 6. § c) pontja, vagy a 302/2023. (VII 11.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján, vagy az „Otthonfelújítási Program Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához” (azonosító jel: RRF-REP-10.13.1-24) felhívás keretében használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez vagy korszerűsítéséhez és bővítéséhez, vagy meglévő lakás felújításához, korszerűsítéséhez, illetve korszerűsítéséhez és bővítéséhez igénybe vett támogatás kapcsán már elszámolt.

(6) Napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét igazoló számla esetén – a tetősíkba integrált, napenergia-hasznosítást biztosító tetőhéjazat kivételével – az abban feltüntetett anyagköltség és kapcsolódó vállalkozói díj összesítve nem haladhatja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget.

(7) Az (5) bekezdésben foglalt feltétel fennállását a Kincstár a lakáscélú állami támogatások kapcsán elszámolt számlák ellenőrzésére szolgáló elektronikus rendszerből történő lekérdezéssel ellenőrzi.

5. A támogatás igénylése és nyújtása
6. § A támogatás a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül, de legkésőbb 2026. június 30-ig igényelhető. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.
7. § (1) A támogatás iránti kérelem a Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon,
8. a) – az igénylő, együttes igénylés esetén az igénylők egyike elektronikus azonosítását követően – a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen,
9. b) postai úton, vagy
10. c) személyesen a Kincstár területi szerveinél

nyújtható be.

(2) A támogatás az e rendelet hatálybalépését követően megkötött vállalkozási szerződés alapján megkezdett, a lakáson végzett felújítás befejezését és a számlák kifizetését követően igényelhető.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a következő dokumentumokat vagy – az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti esetben a 7-9., valamint a 14. pontban foglalt dokumentumok kivételével – azok másolatát:

1. egy vagy több vállalkozóval az e rendelet kihirdetését követően kötött vállalkozási szerződés vagy szerződések, amelyek részletesen meghatározzák a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat és azok díját – amennyiben a szükséges anyagokat is a vállalkozó biztosítja az igénylő részére, akkor anyagköltség és vállalkozói díj szerinti bontásban –,
2. az e rendelet hatálybalépését követően kiállított és teljesített,
3. a) az építési tevékenységekhez szükséges anyagok költségeiről, illetve
4. b) a vállalkozási szerződés szerinti felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokról

szóló számlák, valamint az átutalással teljesített számlák esetén a kifizetést igazoló dokumentum,

3. az igénylő és a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett gyermek a támogatással érintett lakásban fennálló lakóhelyének és a gyermek az igénylővel közös háztartásban élésének igazolására a lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
4. megváltozott munkaképességű személy esetén
5. a) a 2. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti megváltozott munkaképességű személlyé válásról szóló, orvosszakértői szerv által kiállított igazolás,
6. b) a gyermekek otthongondozási díjának, vagy az ápolási díjnak a megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat, vagy
7. c) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2/A. §-a vagy 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti iratok,
8. több lakásból álló közös tulajdonú ingatlan esetében
9. a) a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodás,
10. b) a tulajdonostársak Ptk. 5:78. § (1) bekezdése szerint meghozott – a határozat elfogadását támogató egyes tulajdonostársak neve mellett a tulajdoni hányaduk arányát és az aláírásukat is tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – határozata, továbbá ha e határozat meghozatalát követően történt az igénylő tulajdoni hányadának megszerzése, akkor a határozat mellett a tulajdonjog átruházásáról szóló, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre benyújtott okirat másolata is, vagy
11. c) bírósági ítélet,
12. a Kincstár által közzétett és az igénylő által kitöltött számlaösszesítő formanyomtatvány,
13. szükség szerint a 4. § (5) bekezdése esetén a másik szülő nyilatkozata,
14. együttes igénylés esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a kérelem másik igénylő által történő benyújtásához,
15. az igénylő büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata arról, hogy
16. a) az általa megadott adatok a valóságnak megfelelnek,
17. b) a 7. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok és a 4. § (8) bekezdése szerinti kizáró ok nem áll fenn,
18. c) a felújítással érintett lakásra korábban a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 6. § c) pontja, a 302/2023. (VII 11.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja, vagy az „Otthonfelújítási Program Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához” (azonosító jel: RRF-REP-10.13.1-24) felhívás szerinti támogatást használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez vagy korszerűsítéséhez és bővítéséhez, vagy meglévő lakás felújításához, korszerűsítéséhez vagy korszerűsítéséhez és bővítéséhez igénybe vette-e,
19. d) a 3. § (3) bekezdés a) pontjában – ide nem értve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató igénylő esetét –, valamint b) pont ba), bc) vagy bd) alpontjában – ide nem értve a 10. pont szerinti esetet – foglalt feltételek fennállnak,
20. a 3. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglaltakról az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordítása, a 3. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában foglalt külföldi tanulmányokról az annak időtartamára vonatkozó, a külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás és annak hiteles magyar nyelvű fordítása, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság egyenértékűségről szóló állásfoglalása,
21. az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kérelembenyújtás, vagy együttes igénylés (1) bekezdés a) pontja szerinti benyújtása esetén az igénylő, együttes igénylés esetén az igénylők személyazonosságának igazolására személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély,
22. a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát tanúsító, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolás, érvényes tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya,
23. a napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét végző vállalkozó nyilatkozata a 7. § (6) bekezdésében foglaltak teljesüléséről,
24. a köztartozás-mentesség vagy a fennálló köztartozásnak a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti mértéket meg nem haladó összegének ténye tekintetében – ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban – nemleges vagy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget meg nem haladó adótartozásról szóló, a kérelem benyújtásához képest 15 napon belül kiállított adóigazolás,
25. a támogatással érintett lakásban tulajdonjoggal rendelkező nagykorú gyermek, illetve szülő adatkezelésre vonatkozó nyilatkozata,
26. a kérelemben a támogatás folyósításához megadott fizetési számlaszámhoz kapcsolódó, az igénylővel kötött fizetésiszámla-szerződés,
27. az 5. § (2) bekezdése szerinti esetben a korábban igénybevett támogatásról szóló támogatói okirat,
28. otthonfelújítási kölcsön igénybevétele esetén a kölcsönszerződés,
29. a várandósság 12. hetét betöltött magzat esetén a várandósgondozási könyv vonatkozó része vagy a kezelőorvos által kiállított, a várandósság tényéről és annak fennállása időtartamáról szóló igazolás, valamint az igénylő arra vonatkozó nyilatkozata, hogy legkésőbb 60 nappal
30. a) az élveszületést követően a születési anyakönyvi kivonatot,
31. b) a halvaszületést vagy a magzat elhalását követően az erre vonatkozó okiratot

a Kincstár részére benyújtja,

20. örökbefogadott gyermek esetén a gyámhatóság véglegessé vált engedélyező határozata,
21. a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenység folytatásáról a foglalkoztató által teljes bizonyító erejű magánokiratként kiállított igazolás vagy egyéni vállalkozó esetén a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti hatósági nyilvántartásból kiállított hatósági bizonyítvány, illetve igazolvány, engedély vagy kamara, kar által kiállított igazolás,
22. a 2. § (1) bekezdés 4. pont c) alpontja esetén a gyámrendelésről szóló végleges és hatályban lévő gyámhatósági határozat,
23. a 3. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gyermekek otthongondozási díja vagy az ápolási díj megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat.

(4) Az igénylőnek az elektronikus úton benyújtott kérelme mellékleteit az elektronikus felületen kell hitelesítenie.

(5) Vállalkozási szerződés csak olyan vállalkozóval köthető, amely a szerződéskötéskor szerepel a működő adóalanyok állami adóhatóságnál vezetett nyilvántartásában.

(6) A kérelem benyújtása napjának a kérelem és mellékletei

1. a) elektronikus ügyintézés esetében a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen történő benyújtásának,
2. b) postára adásának, vagy
3. c) a Kincstár területi szerve általi átvételének

napja minősül.

(7) Amennyiben az a házastárs vagy élettárs, akinek a nevére a számlát kiállították, a kérelem benyújtását megelőzően elhalálozik, és a számlát a másik, túlélő házastárs vagy élettárs csatolja a kérelméhez, ez a tény a számla elfogadhatóságát nem akadályozza.

10. § (1) A támogatás iránti kérelmeket a Kincstár a hozzá történő beérkezés időpontját követően 90 napon – a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti benyújtás esetén 30 napon – belül bírálja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a támogatási kérelem elbírálására nyitva álló határidő egy alkalommal legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható.

(3) A kérelem elbírálása során a Kincstár ellenőrzi a támogatás igénybevételi feltételeinek meglétét, és a feltételek fennállása esetén megállapítja a támogatás összegét. A támogatásra való jogosultságot és annak mértékét – a 9. § (3) bekezdés 14. pontjában foglalt eltéréssel – a kérelem benyújtásakor fennálló feltételek alapján kell megállapítani.

(4) A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor. A hiánypótlásra meghatározott – legfeljebb 30 napos – időtartam, valamint a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti igazolási határidő az elbírálási határidőbe nem számít be.

11. § (1) Ha a Kincstár az igénylő támogatásra való jogosultságát megállapítja, támogatói okiratot állít ki.

(2) A támogatói okirat tartalmazza

1. a) az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők – alábbi adatait:
2. aa) családi és utónév,
3. ab) születési családi és utónév,
4. ac) anyja születési családi és utóneve,
5. ad) születési hely és idő,
6. ae) lakóhely és
7. af) adóazonosító jel,
8. b) az igénylők – a magzat kivételével – valamennyi gyermekének alábbi adatait:
9. ba) családi és utónév,
10. bb) születési családi és utónév,
11. bc) születési hely és idő,
12. bd) lakóhely,
13. be) anyja családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, lakóhelye,
14. bf) apja családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, lakóhelye,
15. c) a felújított ingatlan címét, helyrajzi számát,
16. d) az igénylő belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájának számát – valamint otthonfelújítási kölcsön igénybevétele esetén az azt nyújtó hitelintézet fizetési számlájának számát –, továbbá
17. e) a megállapított támogatás összegét.

(3) A Kincstár a támogatói okiratot a benyújtás módjával azonos módon, az elbírálást követő 5 napon belül megküldi az igénylő – valamint otthonfelújítási kölcsön igénybevétele esetén az azt nyújtó hitelintézet – részére.

(4) A Kincstár a támogatói okirat megküldését követő 5 napon belül

1. a) az igénylő, vagy
2. b) otthonfelújítási kölcsön igénybevétele esetén – az igénylő javára történő előtörlesztés érdekében – az azt nyújtó hitelintézet

belföldi fizetési számlájára folyósítja a támogatást.

12. § Ha az igénylő a támogatás igénybevételéhez szükséges feltételeknek nem felel meg, a Kincstár tájékoztatja az igénylőt a kérelem elutasításáról és annak indokáról.
13. A támogatás jogszerű igénybevételének utólagos ellenőrzése, adatkezelés
14. § (1) A Kincstár
15. a) a támogatás igénybevételének jogszerűségét a támogatás folyósítását követő 1 évig,
16. b) a 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettség teljesítését a támogatás folyósítását követő 5 évig

jogosult a – lakás fekvése szerint illetékes – fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) bevonásával – akár helyszíni ellenőrzés keretében is – vizsgálni. A vizsgálat eredményéről a kormányhivatal jegyzőkönyvet készít, amelyet elektronikus úton megküld a Kincstár részére.

(2) Ha a Kincstár a vizsgálat során megállapítja, hogy

1. a) az igénylő jogosulatlanul vette igénybe a támogatást,
2. b) a támogatás folyósítását követő életvitelszerű bentlakási kötelezettség fennállása alatt a támogatás igénybevételével érintett lakás nem az igénylő – együttes igénylés esetén mindkét igénylő – életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhelyéül szolgál, vagy
3. c) az igénylő nem tesz eleget az ellenőrzés tűrésére irányuló kötelezettségének,

akkor felszólítja az igénylőt a támogatásnak az államháztartásról szóló törvény szerinti kamattal növelt összegben történő visszafizetésére.

(3) Az állami adóhatóság a Kincstárhoz benyújtott számlák valóságtartalmát valamennyi igénylőnél a 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott időszak végéig hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja.

(4) Ha az állami adóhatóság a (3) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az igénylő valótlan számla alapján jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás – az államháztartásról szóló törvény szerinti kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt.

(5) Az állami adóhatóság a (3) bekezdésben foglalt ellenőrzést követő eljárás eredményéről a Kincstárt írásban tájékoztatja.

14. § (1) Az otthonfelújítási támogatás igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a Kincstár a jogosultság megállapításának és ellenőrzésének céljából az állami adóhatóságtól a szükséges adatait beszerezze, és az abban, valamint a Kincstár saját nyilvántartásaiban foglalt személyes adatait kezelje.

(2) Az igénylő a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a Kincstár és a kormányhivatal az igénylő 11. § (2) bekezdése szerinti saját, valamint törvényes képviselőként a támogatási jogosultságot megalapozó vagy a támogatással érintett lakásban tulajdonjoggal rendelkező kiskorú gyermeke, valamint a lakása adatait a támogatási kérelem elbírálása, a támogatás folyósítása és felhasználásának ellenőrzése, továbbá a jogalap nélkül igénybe vett támogatás visszakövetelése céljából kezelje, illetve azokat és a támogatás iránti kérelméhez mellékelt számlák adatait a 13. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzés érdekében az állami adóhatóságnak továbbítsa. A támogatással érintett lakásban tulajdonjoggal rendelkező nagykorú gyermek, illetve szülő személyes adatai kezeléséhez az érintett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulását az igénylő szerzi be és nyújtja be azt a Kincstár részére.

(3) Az igénylő köteles a benyújtott számlákat a legutolsó számla kifizetése napjától számított 5 évig megőrizni.

7. Otthonfelújítási kölcsön
8. § (1) Ezen alcím alkalmazásában
9. hitelintézet:
10. a) a magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet,
11. b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) foglaltaknak megfelelően a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás, valamint
12. c) a jelzálog-hitelintézet;
13. igénylő: a (2) bekezdés szerinti otthonfelújítási kölcsönt igénylő nagykorú személy,
14. lejárt tőketartozás: a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás, amelynek törlesztési késedelme a 30 napot meghaladja,
15. nem támogatott személy hiteladós: a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés olyan adóstársa, aki a támogatott személyek legalább egyikének a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, és a (13) bekezdés szerinti feltételeket teljesíti,
16. támogatott személy: akivel a hitelintézet az otthonfelújítási kölcsönhöz kapcsolódó kamattámogatás igénybevételére támogatási szerződést köt,
17. ügyleti kamat: az otthonfelújítási kölcsön szerződésszerű törlesztése során a hitelintézet által érvényesített, a kölcsönösszeg éves százalékos mértékében meghatározott ellenszolgáltatás.

(2) Az otthonfelújítási kölcsönhöz kapcsolódó kamattámogatást (a továbbiakban: kamattámogatás) a támogatást igénybe venni szándékozó személy igényelheti az 1. mellékletben szereplő településen lévő lakás vonatkozásában, a részére a Hpt. 6. § (1) bekezdés 76. pont a) alpontja szerinti lakóingatlan-felújítási hitelcélra a 6. § szerinti építési tevékenységek elvégzéséhez nyújtott jelzálogfedezetű forintalapú hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez, amennyiben a hitelintézet az igénylő hozzá benyújtott kérelme alapján a 3. alcím szerinti feltételeknek való megfelelést megállapította.

(3) A kamattámogatást az állam nevében a Kincstár nyújtja a hitelintézet e rendelet szerinti közreműködésével. A kamattámogatásra való jogosultság megállapítását, valamint a központi költségvetéssel való elszámolást a hitelintézet végzi. A kamattámogatás kizárólag forintalapú kölcsönhöz vehető igénybe, az ügyleti kamat és az egyéb költség megfizetése, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet.

(4) A kamattámogatás nem nyújtható

1. a) a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre,
2. b) a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönre, és
3. c) lejárt tőketartozás esetén.

(5) A kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kamattámogatás időtartama alatt változatlan feltételekkel fennmarad, függetlenül attól, hogy a kölcsön fedezetét képező lakás helyett fedezetül másik lakás kerül bevonásra.

(6) A hitelintézet az igénybe vett kamattámogatás éves összegét évente egyszer, az éves elszámolás keretében közli a támogatott személlyel.

(7) A kamattámogatás akkor igényelhető, ha az igénylőnek a kamattámogatás igénylésének időpontjában nincs a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartott tartozása a központi hitelinformációs rendszerben (a továbbiakban: KHR), vagy az igénylő a KHR-ben szereplő tartozását már legalább 1 éve teljesítette.

(8) A kamattámogatás iránti kérelemhez (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: kérelem) megfelelően csatolni kell

9. a) a 9. § (3) bekezdés 3-5., 7. és 8. pontjában, 9. pont a) alpontjában, valamint 10-12., 14. és 19-23. pontjában foglalt dokumentumokat,
10. b) a 3. § (3) bekezdésében foglalt biztosítotti jogviszony fennállásáról az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal által kiállított igazolást,
11. c) a 3. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja esetén az Ebtv. 42/E. §-a alapján megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamáról az ellátást megállapító szerv által kiállított igazolást,
12. d) az igénylő büntetőjogi felelőssége tudatában tett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát
13. da) – amennyiben a jogosultság megállapítását erre hivatkozással kéri – a 3. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti tanulmányok folytatásáról, ide nem értve az a) pont szerinti, a 9. § (3) bekezdés 10. pontjában foglalt dokumentumok esetét,
14. db) annak vállalásáról, hogy az otthonfelújítási kölcsön összegét maradéktalanul a (2) bekezdés szerinti célokra fordítja.

(9) Annak igazolása céljából, hogy az igénylő korábban támogatást nem vett igénybe, a hitelintézet megkeresi a Kincstárt.

(10) Ha az igénylő kamattámogatást kíván igénybe venni, a befogadott kérelem tekintetében a jogosultsági feltételek meglétét a hitelintézet az összes feltétel vonatkozásában, teljeskörűen – a nyilatkozatok tekintetében azok valóságtartalmát nem vizsgálva – köteles ellenőrizni. A hitelintézet a kérelmet elutasítja, ha a nyilatkozatban foglaltak nyilvánvalóan nem felelnek meg a valóságnak.

(11) A kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet, valamint az e rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a kamattámogatás igénylése iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, amelyben tájékoztatja a kamattámogatás iránti kérelem elbírálására is alkalmazandó 10. § szerinti időtartamról és a 10. § (4) bekezdésében foglalt hiánypótlási lehetőségről. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt dokumentumokat a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.

(12) Ha a hitelintézet a benyújtott kérelem és mellékletei alapján azt állapítja meg, hogy az igénylő a kamattámogatás feltételeinek megfelel, akkor a kamattámogatás igénybevételéről az igénylővel – akár a kölcsönszerződéssel egy okiratban – támogatási szerződést köt.

(13) Nem támogatott személy hiteladós a kamattámogatással érintett kölcsönben adóstársként abban az esetben szerepelhet, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban

1. a) nyilatkozik arról, hogy nem kötött ezen alcím szerinti kölcsönszerződést,
2. b) vállalja, hogy
3. ba) a későbbiekben sem köt ezen alcím szerinti kölcsönszerződést,
4. bb) nem támogatott személy hiteladósként további ezen alcím szerinti kölcsönszerződésben nem szerepel, és
5. c) hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, az állampolgárságára vagy hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának vagy úti okmányának számát, adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a Kincstár részére.

(14) A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely az e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a függő közvetítőjére is, aki az e rendelet szerinti kamattámogatásra való jogosultságot bírál el, valamint a kamattámogatás nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(15) A hitelintézet a neki felróható okból eredő kár esetén a támogatott személlyel szemben köteles helytállni, e kötelezettségét az államra nem háríthatja át.

(16) A kamattámogatott kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást – ha a kölcsön fedezete másik lakás, akkor a kamattámogatott kölcsön fedezeteként szolgáló lakást – a kamattámogatott kölcsön összegének erejéig, a 17. § (2) bekezdése szerinti időtartamra, a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

16. § (1) Ha a hitelintézet a kérelmet a 3. alcím szerinti feltételek hiánya miatt elutasította, akkor az igénylő – az erről szóló írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül – a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultsági feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a Kincstárhoz, amelyhez csatolni kell az elutasításról szóló írásbeli tájékoztatást.

(2) A Kincstár megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül megküldi részére a kamattámogatás iránti kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.

(3) A Kincstár a hitelintézetnek az igénylő hitelképességével kapcsolatos döntését nem bírálhatja felül, a hitelképességgel kapcsolatban megállapításokat nem tehet, és egyéb módon sem korlátozhatja a hitelintézet hitelezési tevékenységét.

(4) Ha a Kincstár véglegessé vált határozata megállapítja, hogy az igénylő a kamattámogatás iránti kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor a 15. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelt, a hitelintézet e feltételek hiányára hivatkozással a kamattámogatás nyújtását nem tagadhatja meg.

(5) Az ezen alcím szerinti, a Kincstár hatáskörébe tartozó eljárásokban a Kincstárnak az igénylők, illetve a támogatott személyek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve jár el. A Kincstárnak a feleség lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye – szerint illetékes területi szerve jár el abban az esetben, ha az igénylők lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a Kincstár eltérő területi szervei illetékességi területein található.

(6) A Kincstár ezen alcím szerinti hatósági eljárásaiban

1. a) az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is fel lehet hívni,
2. b) az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti,
3. c) az ügyintézési határidő 30 nap, és
4. d) a 15. § (8) bekezdés b) pontja szerinti biztosítási jogviszonyra vonatkozó hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban
5. da) automatikus döntéshozatalnak van helye,
6. db) jogszerű hallgatásnak nincs helye.

(7) Az e rendelet alapján a Kincstár hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben a felügyeleti szervre ruházott, továbbá a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a családpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

17. § (1) Az otthonfelújítási kölcsön összege nem haladhatja meg a 6 000 000 forintot.

(2) Az otthonfelújítási kölcsön kamatainak megfizetéséhez a kamattámogatást az állam a kölcsön teljes futamidejére, de legfeljebb 10 évre nyújtja.

(3) A kamattámogatás mértéke a 18. § (1) bekezdése szerint meghatározott ügyleti kamatra vonatkozóan 3 százalékpont.

(4) A kamattámogatást ugyanazon igénylő egy alkalommal veheti igénybe.

18. § (1) A szerződésszerű teljesítés esetén – a 17. § (2) bekezdése szerinti időszakban – a hitelintézet kizárólag olyan ügyleti kamatot számít fel, amely legalább egyéves időszakra vonatkozóan állandó. Az otthonfelújítási kölcsön törlesztése során felszámított ügyleti kamat éves mértéke – a 17. § (2) bekezdése szerinti időszakban – nem haladhatja meg:
19. a) az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző 3 naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott, vagy
20. b) ha az érintett futamidőre az a) pontban meghatározott módszer alapján átlaghozam nem számítható, akkor az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző 3 naptári hónapra vonatkozó

számtani átlaga 110 százalékának 1 százalékponttal növelt mértékét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kamatmértéket a kölcsön kamatainak szerződésben rögzített kamatperiódus fordulónapján kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – állampapír-átlaghozamot, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerint számított referenciahozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap 3. munkanapjáig közzéteszi. Az e bekezdés szerinti állampapírhozamok vagy referenciahozamok alapján megállapított, az (1) bekezdés szerinti ügyleti kamatot a közzététel naptári hónapját követő hónaptól kell alkalmazni.

(4) A támogatott személy a 17. § (2) bekezdése szerinti időszakban a 17. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű kamattámogatással csökkentett mértékű ügyleti kamatot fizet.

(5) A kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy egyhavi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része.

(6) A kamattámogatás számításánál az osztószám 360 nap.

(7) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) hatálya alá tartozó otthonfelújítási kölcsönök esetében – az Fhtv. 2. § (5) bekezdésére tekintettel – az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése, 17/C. §-a, 17/D. §-a, valamint 20/A. §-a helyett a (8)–(12) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) A hitelintézet – a kamattámogatás időtartama alatt – a kölcsön ügyleti kamatának egyoldalú módosítására nem jogosult. Az ügyleti kamat a (10) bekezdés szerint változik.

(9) A hitelintézet által – az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján – érvényesített ügyleti kamat módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek.

(10) A kölcsön ügyleti kamata a kamattámogatás időszaka alatt

1. a) első alkalommal a kölcsön folyósítása napját követő 1 év elteltével, a kölcsönszerződés szerinti fordulónapon,
2. b) második alkalommal az a) pont szerinti időpontot követő 1 év elteltével, a kölcsönszerződés szerinti fordulónapon,
3. c) harmadik alkalommal a b) pont szerinti időpontot követő 5 év elteltével, a kölcsönszerződés szerinti fordulónapon, majd
4. d) a c) pontban foglaltakat követően ötévente

változtatható meg.

(11) Az ügyleti kamat mértéke az adott kölcsönszerződésre irányadó kamatperiódusok fordulónapján módosul a (8)–(10) bekezdésben foglaltak szerint. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben rögzített kamat nem volt kamatperiódushoz kötve, kamatperiódusként egyhavi kamatperiódust kell tekinteni.

(12) A kamattámogatási időszak lejártát követően a hitelintézet

1. a) az Fhtv. 17/C. §-ának megfelelően állapítja meg a kölcsönszerződés szerinti kamatot, és azt az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése és 17/D. §-a szerint változtatja, vagy
2. b) a kamattámogatási időszakban érvényes kamatváltoztatás vagy kamatfelár-változtatás módszertant alkalmazza tovább
3. ba) ugyanazzal a kamatperiódussal és kamatfelár-periódussal, vagy
4. bb) azzal, hogy ha a kamattámogatási időszakhoz képest eltérő kamatperiódusra vagy kamatfelár-periódusra tér át, akkor a kamat megállapításához a kamatperiódus hosszához igazodó referenciahozamot vesz figyelembe.
5. § (1) A hitelintézet az otthonfelújítási kölcsön összege után 1,5% egyszeri költségtérítést számolhat fel – azzal, hogy ebből a pénzügyi közvetítője részére fizethető közvetítői díj nem haladhatja meg a 0,8%-ot –, amelyet a kamattámogatás első alkalommal történő lehívásával

egyidejűleg számol el a központi költségvetéssel. E költségtérítésen kívül a hitelintézet díjat vagy egyéb költséget az igénylő terhére sem számíthat fel.

(2) A támogatás 11. § (4) bekezdés b) pontja szerinti folyósítását követően a hitelintézet a támogatást 4 napon belül egy összegben, előtörlesztésként az igénylő hitelintézetnél vezetett hitelszámláján írja jóvá, legfeljebb a fennálló kölcsöntartozás összegéig. Ha a támogatás folyósításának időpontjában a kölcsönhöz kapcsolódó tőketartozás és annak járulékai összege alacsonyabb a támogatói okirat szerint igénybe vehető támogatás összegénél, akkor a különbözetet a hitelintézet haladéktalanul megfizeti az igénylő részére az általa megjelölt belföldi fizetési számlájára.

(3) A hitelintézet az otthonfelújítási kölcsönre nézve a támogatás terhére megvalósuló, a (2) bekezdés szerinti előtörlesztésért a támogatott személy terhére díjat és egyéb költséget nem számíthat fel, és ezen előtörlesztésre az Fhtv. 25. § (1) bekezdése nem alkalmazható. A támogatás igénybevételével történő előtörlesztés esetén a jóváírást követő 10 napon belül a hitelintézet változatlan futamidő mellett a támogatott személy havi törlesztőrészleteit újraszámolja és arról a támogatott személyt és a Kincstárt értesíti.

(4) A (3) bekezdés szerinti értesítésben és azt követően évente legalább egy alkalommal a hitelintézet tájékoztatja a támogatott személyt arról, hogy az előtörlesztéssel összefüggésben – megjelölve a támogatás összegét is – mekkora összegű támogatásban és kamattámogatásban részesült, a támogatások igénybevétele nélkül mekkora lenne a fennálló tartozásának az összege, továbbá hogy a támogatásokat Magyarország Kormánya biztosította.

(5) A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az előző hónapban a hitelintézet által benyújtott elszámolás alapján a Kincstár által ténylegesen kifizetett és elszámolt kamattámogatással azonos összegű előleget igényelhet utólagos elszámolási kötelezettséggel.

(6) A hitelintézet az elszámolást a Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen (a továbbiakban: eAdat) található útmutató szerint, a Kincstár által meghatározott formában és tartalommal, a tárgyhónapra vonatkozóan, egy alkalommal készíti el, és elektronikusan hiteles formában az eAdaton – legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló elektronikus bélyegzővel ellátva – megküldi a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig a Kincstár részére.

(7) A hitelintézet elszámolását a Kincstár ellenőrzi. A Kincstár a havonta beküldött elszámolás ellenőrzésének eredményéről – így különösen az elszámolás tételeinek befogadásáról, illetve azzal egyidejűleg a fellelt hibákról – a hitelintézetet az eAdaton értesíti. A hibás tételek javítás utáni ismételt beküldésére a következő havi elszámolás keretében kerülhet sor.

(8) A Kincstár a hitelintézet által jogszerűen igényelt és utalványozásra befogadott kamattámogatás kifizetését – a (9) bekezdésben és a 25. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve – az elszámolás beérkezésének napját követő 8 munkanapon belül indítja az 10032000-01457106 számú, a „Magánlakás-építéshez nyújtott támogatások” megnevezésű kiadási számla terhére, a hitelintézet által az eAdaton történő regisztráció során megjelölt számlája javára. Az elszámolás akkor tekinthető beérkezettnek, amikor az elszámolás az eAdaton beérkezik a Kincstárhoz.

(9) Az elszámolás késedelmes, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 22. napjáig történő megküldése esetén az utalási határidő az elkésett elszámolás eAdaton történő beérkezésének napjától számított 8 munkanap. A tárgyhónapot követő hónap 22. napját követően megküldött elszámolás esetén az utalás a következő havi elszámolás szerinti utalással egyidejűleg történik.

(10) A hitelintézet az elszámolás keretében a kamattámogatás hitelintézet részére történő megfizetését vagy a hitelintézet által történő visszafizetését jogcímenként, a (6) bekezdés szerinti módon elszámolja, és a visszafizetéssel csökkentett összeg átutalását igényli.

(11) Ha a Kincstár a hitelintézet ellenőrzése során a hitelintézet terhére jogosulatlan támogatáslehívást állapít meg, a hitelintézet azt a Kincstár megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételét követően a Ptk. szerinti kamattal növelt összegben köteles a Kincstár által vezetett, 10032000-01034004 számú „Különleges bevételek” megnevezésű számlára megfizetni.

(12) A Kincstár a (7) bekezdés és a 22. § szerinti ellenőrzése során a hitelintézetnél helyszíni ellenőrzést végezhet, és a szükséges információk, dokumentumok bekérésére vagy azokba a helyszínen történő betekintésre jogosult.

(13) Ha a Kincstár a (7) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, akkor az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti.